{"version":"1.0","provider_name":"FEST\u0150I TAL\u00c1LKOZ\u00c1SOK","provider_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu","author_name":"dr.Gerevich J\u00f3zsef","author_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu\/author\/dr-gerevich-jozsef\/","title":"Ki\u0171zet\u00e9s a paradicsomb\u00f3l, avagy a l\u00e1zad\u00f3 vad\u00f3c m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9se","html":"[caption id=\"attachment_393\" align=\"alignleft\" width=\"157\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington: Max Ernst portr\u00e9ja, 1939[\/caption]\r\n

Leonora Carrington angol fest\u0151 Max Ernst portr\u00e9ja<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye (1939) az \u00e9szaki sarkra rep\u00edti a n\u00e9z\u0151t. A k\u00e9p h\u00e1tter\u00e9ben j\u00e9ghegycs\u00facsok k\u00f6z\u00f6tt j\u00e9gg\u00e9 fagyott l\u00f3 l\u00e1that\u00f3 \u2013 Leonora kedvenc \u00e1llata \u2013, az el\u0151t\u00e9rben pedig Max Ernst \u0151szfej\u0171, b\u00e9k\u00e9s alakja magasodik, saj\u00e1tos \u00e1llatemberr\u00e9 transzform\u00e1lva; csaknem mosolyg\u00f3s arca \u00e9les ellent\u00e9tben van a fagyos t\u00e1jjal.<\/p>\r\n

A k\u00e9p megfest\u00e9s\u00e9nek ideje Leonora \u00e9let\u00e9nek egyik legnehezebb peri\u00f3dus\u00e1ra esik. V\u00e9get \u00e9rtek azok az \u00f6nfeledt napok, amelyek kiv\u00e9teles tal\u00e1lkoz\u00e1suk els\u0151 pillanat\u00e1t\u00f3l addig tartottak, am\u00edg Ernstet n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt a franci\u00e1k intern\u00e1lt\u00e1k. A j\u00e9gg\u00e9 dermedt vil\u00e1g Leonora fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171 el\u0151\u00e9rzet\u00e9nek k\u00e9pi kivet\u00fcl\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Ebben a nyomaszt\u00f3an hideg l\u00e9gk\u00f6rben egyetlen meleg t\u00e1rgy l\u00e9tezik Leonora sz\u00e1m\u00e1ra: a sz\u0151rbund\u00e1s, harisny\u00e1s l\u00e1b\u00fa Ernst.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_394\" align=\"alignright\" width=\"300\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington: Hajnali l\u00f3cs\u00e1rda, 1937[\/caption]\r\n

Leonora 1937-ben festett provokat\u00edv \u00f6narck\u00e9p\u00e9n \u2013 Hajnali l\u00f3cs\u00e1rda<\/em> \u2013 Max Ernst az elemz\u0151k szerint m\u00e9g csak jelk\u00e9pesen van jelen; a zil\u00e1lt haj\u00fa vad\u00f3c feje f\u00f6l\u00f6tt lebeg\u0151 feh\u00e9r hintal\u00f3 szimboliz\u00e1lja a f\u00e9rfit; \u00faj, element\u00e1ris vonzalm\u00e1nak t\u00e1rgy\u00e1t. Az \u00e9letet jelk\u00e9pez\u0151 feh\u00e9r l\u00f3 \u00e9s a hal\u00e1lt jelk\u00e9pez\u0151 fekete hi\u00e9na, valamint a k\u00fcls\u0151 \u00e9s a bels\u0151 vil\u00e1g sz\u00ednekben kifejezett \u00f6sszhangja t\u00f6k\u00e9letes helyzetk\u00e9p egy h\u00fasz \u00e9ves l\u00e1ny lelki \u00e9let\u00e9r\u0151l: \u201emegismerkedtem \u00e1lmaim herceg\u00e9vel, aki kiszabad\u00edt engem unalmas \u00e9letem posv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l\u201d.<\/p>\r\n

Leonora apja angol-\u00edr sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa textilgy\u00e1ros, \u00e9desanyja \u00edr sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa katolikus. A m\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151 sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal k\u00e9pviselt hagyom\u00e1nyos katolikus neveltet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcl\u0151 l\u00e1ny folyamatosan l\u00e1zad a tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g ellen. Azokb\u00f3l az iskol\u00e1kb\u00f3l, ahov\u00e1 sz\u00fclei be\u00edratt\u00e1k, kiz\u00e1rj\u00e1k botr\u00e1nyos viselked\u00e9se miatt. M\u0171v\u00e9szeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se m\u00e1r hamar felsz\u00ednre ker\u00fcl, ez\u00e9rt a sz\u00fcl\u0151k \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy apja ellenzi m\u0171v\u00e9szi karrierj\u00e9t - Firenz\u00e9be k\u00fcldik a Mrs. Penrose M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ra. Innen m\u00e1r nincs vissza\u00fat. Ezut\u00e1n a Chelsea M\u0171v\u00e9szeti Iskola \u00e9s a londoni Ozenfant Akad\u00e9mia k\u00f6vetkezik, majd tal\u00e1lkoz\u00e1s Max Ernsttel, aki szentes\u00edti a l\u00e1ny t\u00edz \u00e9ves kora \u00f3ta \u00e9rlel\u0151d\u0151 sz\u00fcrrealista \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. 1927-ben l\u00e1tja meg ugyanis \u00e9lete els\u0151 sz\u00fcrrealista festm\u00e9ny\u00e9t egy londoni gal\u00e9ri\u00e1ban, \u00e9s ett\u0151l kezdve minden alkalmat megragad, hogy sz\u00fcrrealista fest\u0151kkel \u00e9s k\u00f6lt\u0151kkel tal\u00e1lkozhasson. 1936-ban \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l aj\u00e1nd\u00e9kba kapott k\u00f6nyve - Herbert Read: Sz\u00fcrrealizmus<\/em> - v\u00e1lik a bibli\u00e1j\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_395\" align=\"alignleft\" width=\"298\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington \u00e9s Max Ernst, 1939[\/caption]\r\n

Max Ernst m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel a londoni Nemzetk\u00f6zi Sz\u00fcrrealista Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son ismerkedik meg 1936-ban. Ernst ekkoriban z\u00e1rja le rosszul siker\u00fclt h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t Marie-Berthe Aurenche-sal, \u00e9s \u2013 sz\u00fcrrealista fest\u0151n\u0151kre specializ\u00e1lva mag\u00e1t (Leonor\u00e1t 1942-ben Dorothea Tanning k\u00f6veti a sorban) \u2013 egy szempillant\u00e1s alatt beleszeret M\u00e9ret Oppenheimbe, egy vibr\u00e1l\u00f3an \u00e9rdekes, \u00e9s m\u0171v\u00e9szi aktfot\u00f3i alapj\u00e1n felt\u0171n\u0151en attrakt\u00edv h\u00edrben \u00e1ll\u00f3 sz\u00fcrrealista sv\u00e1jci fest\u0151n\u0151be, de elutas\u00edt\u00e1sba \u00fctk\u00f6zik. Mindez nem veszi el a n\u0151kt\u0151l a kedv\u00e9t, ahogy ezt egyes sz\u00e1m harmadik szem\u00e9lyben \u00edrt napl\u00f3ja is tan\u00fas\u00edtja: \u201eAz asszonyok \u2026 \u00fagy tal\u00e1lj\u00e1k, hogy fiatalos arc\u00e1t selymes feh\u00e9r haj keretezi, s ez v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck szerint disztingv\u00e1lt k\u00fcls\u0151t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. Az asszonyok szerint tov\u00e1bb\u00e1 charmeur, elb\u0171v\u00f6l\u0151, alakja t\u00f6k\u00e9letes, viselked\u00e9se felett\u00e9bb kellemes\u201d. Leonora \u00e9ppen j\u00f3kor j\u00f6tt az \u00e9let\u00e9be, hogy bet\u00f6ltse a hirtelen t\u00e1madt \u0171rt, \u00e9s oldja szepar\u00e1ci\u00f3s szorong\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

1937-ben egy londoni partin tal\u00e1lkoztak el\u0151sz\u00f6r. Leonora azonnal beleszeretett az \u00e1ltala m\u00e1r kor\u00e1bban kiszemelt vonz\u00f3 f\u00e9rfiba, \u00e9s Ernst szenved\u00e9lye is els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra felizzott. Fant\u00e1ziavil\u00e1guk \u2013 f\u0151leg az \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l vett szimb\u00f3lumok kiemelt haszn\u00e1lata \u2013, \u00e9s a fest\u00e9szetben \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szetben val\u00f3 otthonoss\u00e1guk azonnal \u00f6sszek\u00f6ti \u0151ket. Leonora m\u00e1r ekkor k\u00f6lt\u0151i elbesz\u00e9l\u00e9seket \u00e9s mes\u00e9ket \u00edr; egyik mes\u00e9j\u00e9t \u2013 Ov\u00e1lis h\u00f6lgy<\/em> \u2013 Ernst illusztr\u00e1lja.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_396\" align=\"alignright\" width=\"260\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington f\u00e9nyk\u00e9pe, 1939[\/caption]\r\n

P\u00e1rizsba m\u00e1r egy\u00fctt \u00e9rkeznek. Ernst azonnal elv\u00e1lik feles\u00e9g\u00e9t\u0151l, majd Leonor\u00e1val d\u00e9lnek veszi \u00fatj\u00e1t. Lek\u00f6lt\u00f6znek az Avignon k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Saint-Martin faluba, ahol h\u00e1zat v\u00e1s\u00e1rolnak. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a h\u00e1zat bel\u00fclr\u0151l Ernst fresk\u00f3i, k\u00edv\u00fclr\u0151l pedig cementreliefjei bor\u00edtj\u00e1k.<\/p>\r\n

Leonora \u00e9let\u00e9nek paradicsomi \u00e9ve k\u00f6vetkezik. A k\u00e9t fest\u0151 megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 hat\u00e1ssal van egym\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re; egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtenek \u0151r\u00e1llat-szobrokat (Ernst a madarait, Leonora gipsz l\u00f3fejet), hogy \u00faj k\u00f6z\u00f6s otthonukat kidekor\u00e1lj\u00e1k. Ekkort\u00e1jt festi Leonora Max Ernst jeges portr\u00e9j\u00e1t, a dr\u00e1mai k\u00f6zelj\u00f6v\u0151 \u00e9rz\u00e9keny pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1j\u00e1t. Az idilli m\u0171v\u00e9sz\u00e9letet m\u00e9g az sem zavarja meg, hogy a falu lak\u00f3i fejcs\u00f3v\u00e1lva, elborzadva, vagy felh\u00e1borodva s\u00e9t\u00e1lnak el a m\u0171v\u00e9szp\u00e1r furcsa alakzatokkal kidekor\u00e1lt h\u00e1za el\u0151tt\u2026<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_397\" align=\"alignleft\" width=\"284\"]\"Hans<\/a> Hans Bellmer: Max Ernst portr\u00e9ja, 1939[\/caption]\r\n

Ez a harm\u00f3nia azonban nem tartott sok\u00e1ig. 1939 szeptember\u00e9ben Ernstet a francia hat\u00f3s\u00e1gok a N\u00e9met Birodalom \u00e1llampolg\u00e1rak\u00e9nt, mint \u201eellens\u00e9ges idegent\u201d intern\u00e1lj\u00e1k. Hat h\u00e9tig a largenti\u00e9re-i laktany\u00e1ban tartj\u00e1k fogva: \u201eA b\u00f6rt\u00f6nparancsnok napi h\u00e1rom \u00f3ra szabads\u00e1got enged\u00e9lyez Maxnak, azon \u00edg\u00e9ret ellen\u00e9ben, hogy megfest sz\u00e1m\u00e1ra egy t\u00e1jk\u00e9pet, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a largenti\u00e9re-i b\u00f6rt\u00f6n\u00e9p\u00fclet \u00e1ll, Largenti\u00e9re-i eml\u00e9k<\/em> c\u00edmmel. Ezt a kedvezm\u00e9nyt m\u00e9g azoknak az igazol\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhette, amelyek Franciaorsz\u00e1gnak tett loj\u00e1lis szolg\u00e1latait bizony\u00edtott\u00e1k. Leonora a k\u00f6zeli vend\u00e9gfogad\u00f3ban b\u00e9relt sz\u00e1ll\u00e1st, sietve visszautazott Saint-Martinbe fest\u00e9k\u00e9rt \u00e9s v\u00e1szon\u00e9rt. A v\u00e1sznak k\u00f6z\u00f6tt volt egy befejezett k\u00e9p. Az els\u0151 szabadnap ut\u00e1n a parancsnok megk\u00e9rte, mutassa meg a kis \u201eeml\u00e9ket.\u201d Max a k\u00e9sz tabl\u00f3t h\u00fazta el\u0151. A kapit\u00e1ny felh\u00e1borodottan ki\u00e1ltja: Nincs joga, hogy ilyenfajta k\u00e9peket fessen!\u201d<\/p>\r\n

Ezt k\u00f6vet\u0151en Ernst a millet-i t\u00e1borba, egy elhagyott r\u00e9gi t\u00e9glagy\u00e1rba ker\u00fcl, ahol megismerkedik a n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1rk\u00e9nt ugyanolyan sorsra jutott Hans Bellmerrel. Ernst napl\u00f3ja szerint \u201eHans \u00e9s Max sz\u00fcntelen\u00fcl rajzol, nem utols\u00f3sorban az\u00e9rt, hogy elfeledj\u00e9k d\u00fch\u00f6dt \u00e9hs\u00e9g\u00fcket. Bellmer itt rajzolja meg Max portr\u00e9j\u00e1t, akinek arca par\u00e1nyi t\u00e9gl\u00e1kb\u00f3l van fel\u00e9p\u00edtve\u201d.<\/p>\r\n

Az Ernst sors\u00e1val t\u00f6k\u00e9letesen azonosul\u00f3 Leonora mindent megtesz, hogy jobb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremtsen szerelm\u00e9nek. Egyre rosszabb ideg\u00e1llapotba ker\u00fcl. Megpr\u00f3b\u00e1l P\u00e1rizsban bejutni az illet\u00e9kes miniszt\u00e9riumba, hogy Ernstet kiszabad\u00edtsa, de nem fogadj\u00e1k. A k\u00f6zleked\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gei miatt k\u00e9nytelen megsz\u00fcntetni l\u00e1togat\u00e1sait a t\u00e1borba. \u00dagy \u00e9rzi, elszigetelt\u00e9k szerelm\u00e9t\u0151l.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_398\" align=\"alignright\" width=\"204\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington: Dr. Morales portr\u00e9ja, 1940[\/caption]\r\n

K\u00f6zben Ernst a t\u00e1bori \u00e9let \u201ekafkai l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben\u201d kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rzi Leonora hi\u00e1ny\u00e1t, mint ahogy a l\u00e1ny az \u00f6v\u00e9t. Rengeteg megfigyel\u00e9st tesz, jegyzetel, v\u00e1zlatokat k\u00e9sz\u00edt, igyekszik a kil\u00e1t\u00e1stalannak l\u00e1tsz\u00f3 helyzetet a maga jav\u00e1ra ford\u00edtani. A k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zajl\u00f3 k\u00e9ptelen esem\u00e9nyek Alfred Jarry \u00dcb\u00fc kir\u00e1ly<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ra eml\u00e9keztetik. K\u00f6zelr\u0151l tanulm\u00e1nyozza a homoszexualit\u00e1s \u00e9s transzvesztitizmus, valamint a f\u00e9rfiorgi\u00e1k term\u00e9szetrajz\u00e1t, a Bettina n\u00e9vre hallgat\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 f\u00e9rfi sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sait. Azt\u00e1n hirtelen csoda t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\r\n

\u201eEln\u00f6k \u00far\u201d, \u00edgy kezd\u0151dik az a lev\u00e9l, amelyet Ernst legjobb bar\u00e1tja, Paul Eluard k\u00f6lt\u0151 \u00edrt a francia eln\u00f6knek a Milles-ben rostokol\u00f3 fest\u0151 kiszabad\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. \u201eEgy csod\u00e1latra \u2013 de legal\u00e1bb is tiszteletre \u2013 m\u00e9lt\u00f3 fest\u0151, a \u201eP\u00e1rizsi iskola\u201d m\u0171v\u00e9sze, Max Ernst a h\u00e1bor\u00fa kezdete \u00f3ta intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1borban s\u00ednyl\u0151dik. Pedig Max Ernst m\u00e1r h\u00fasz esztendeje elhagyta haz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s nem is k\u00edv\u00e1n oda visszat\u00e9rni. \u0150 volt az els\u0151 n\u00e9met fest\u0151, aki a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Franciaorsz\u00e1gban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett. \u00d6tven\u00e9ves. Ez a f\u00e9rfi egyszer\u0171, b\u00fcszke, loj\u00e1lis \u2013 \u00e9s az \u00e9n legjobb bar\u00e1tom.\u201d B\u00e1r ezek k\u00f6z\u00fcl a jelz\u0151k k\u00f6z\u00fcl csak a b\u00fcszke volt igaz, a francia eln\u00f6k enged\u00e9lyt adott Ernst szabadon bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

Saint-Martinben Leonor\u00e1t a legjobb pillanatban \u00e9rte a f\u00e9rfi szabadul\u00e1sa: az ideg\u00f6sszeoml\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n volt. De a megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok sora ezzel nem \u00e9rt v\u00e9get. Alig hogy \u00fajra kezdt\u00e9k a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1t, 1940 m\u00e1jus\u00e1ban Ernstet a Gestapo tart\u00f3ztatja le \u201edegener\u00e1lt m\u0171v\u00e9szete\u201d miatt; bilincsbe verve k\u00eds\u00e9rik az \u00fajabb t\u00e1borba, ahonnan bar\u00e1tai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel viszonylag gyorsan megsz\u00f6kik. Hogy sz\u00f6k\u00e9s k\u00f6zben gondolt-e arra, mi lehet Leonor\u00e1val, nem tudjuk. Az biztos, hogy nem kereste a m\u00f3dj\u00e1t a vele val\u00f3 \u00fajabb tal\u00e1lkoz\u00e1snak. Bizonyos \u00e9rtelemben a sors\u00e1ra hagyta \u0151t, de ez a s\u00falyos megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok t\u00fckr\u00e9ben nehezen vethet\u0151 a szem\u00e9re. K\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9g\u00e9vel, Peggy Guggenheimmel New Yorkba haj\u00f3zik, ahol \u00faj \u00e9letet, egy \u00fajabb \u00e9letet kezd.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_399\" align=\"alignleft\" width=\"268\"]\"Leonora<\/a> Leonora Carrington \u00e9s Max Ernst, 1939[\/caption]\r\n

Leonor\u00e1t sokkolj\u00e1k a nem v\u00e1rt esem\u00e9nyek. Ernst elhurcol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en annyira er\u0151tlennek \u00e9rzi mag\u00e1t, hogy mozdulni sem b\u00edr. H\u00e1rom h\u00e9t telik el \u00edgy a falusi h\u00e1zban, \u00e9tlen-szomjan. Egyes forr\u00e1sok szerint \u00e9rz\u00e9kcsal\u00f3d\u00e1sok vesznek ekkor er\u0151t rajta. Az egyik hang arra pr\u00f3b\u00e1lja r\u00e1venni, sikerrel, hogy adja el a h\u00e1zat \u00e9s menek\u00fclj\u00f6n. Egy bar\u00e1tn\u0151je seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a szomsz\u00e9dnak adja v\u00e9g\u00fcl el Ernsttel k\u00f6z\u00f6s h\u00e1zukat. Az \u00faj tulajdonos hetek alatt megsemmis\u00edti a h\u00e1zban l\u00e9v\u0151 valamennyi m\u0171t\u00e1rgyat, fresk\u00f3t \u00e9s cementreliefet. Csak n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9nyk\u00e9p marad Leonora \u00e9s az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

Leonora bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel a spanyolorsz\u00e1gi Andorr\u00e1ba, majd Madridba utazik. Pszich\u00f3zisa a madridi brit nagyk\u00f6vets\u00e9gen kulmin\u00e1l. A nagyk\u00f6vets\u00e9g munkat\u00e1rsai \u00e9rtes\u00edtik Leonora sz\u00fcleit, akik k\u00f6zbenj\u00e1rnak az\u00e9rt, hogy l\u00e1nyuk egy sz\u00ednvonalas pszichi\u00e1triai int\u00e9zetbe ker\u00fclj\u00f6n. Konvulz\u00edv ter\u00e1pi\u00e1ban \u00e9s kardiazol-, valamint barbitur\u00e1t-kezel\u00e9sben, az akkor korszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 gy\u00f3gym\u00f3dban r\u00e9szes\u00fcl, majd fokozatosan teljesen t\u00fcnetmentess\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

Gy\u00f3gyult \u00e1llapot\u00e1ban megrajzolja kezel\u0151orvosa portr\u00e9j\u00e1t Dr. Morales<\/em> c\u00edmmel. A festm\u00e9ny alapj\u00e1n k\u00e9pet alkothatunk a pszichi\u00e1triai kezel\u00e9s sor\u00e1n \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l. Nem lehet eld\u00f6nteni a k\u00e9p alapj\u00e1n, hogy az orvos horrorisztikus arca kinek a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi jobban, az orvos\u00e9t vagy az alkot\u00f3\u00e9t.<\/p>\r\n

Innen utazik az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, majd Mexik\u00f3ba. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u201eA m\u00e9lyben\u201d c\u00edmmel meg\u00edrja rettent\u0151 kalandjainak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az \u00edr\u00e1st \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig nem hagyja abba, sz\u00fcrrealista mes\u00e9i ma is n\u00e9pszer\u0171ek. De vil\u00e1gh\u00edrre a Mexik\u00f3ban festett sz\u00fcrrealista k\u00e9peivel v\u00e1lt. Salvador Dal\u00ed szerint \u0151 volt a huszadik sz\u00e1zad legjobb fest\u0151n\u0151je. Leonora \u00e9s Ernst soha t\u00f6bb\u00e9 nem tal\u00e1lkoztak.<\/p>\r\n

Irodalom
Chadwick, Whitney: Leonora Carrington: Evolution of a Feminist Consciousness. Women's Art Journal: 37\u201342, 1986.<\/p>\r\n

Grimes, William: Leonora Carrington is dead at 94; artist and author of surrealist work. The New York Times, May 26, 2011.
Rom\u00e1n J\u00f3zsef: Max Ernst \u2013 szemt\u0151l szemben. Gondolat Kiad\u00f3, Budapest, 1978.
Three women of surrealism: Remedios Varo, Leonora Carrington and Dorothea Tanning. http:\/\/www.radford.edu\/~rbarris\/art428\/Women%20of%20Surrealism.pdf<\/p>","type":"rich"}