{"version":"1.0","provider_name":"FEST\u0150I TAL\u00c1LKOZ\u00c1SOK","provider_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu","author_name":"dr.Gerevich J\u00f3zsef","author_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu\/author\/dr-gerevich-jozsef\/","title":"\u00d6nmegval\u00f3s\u00edt\u00f3 m\u00fazs\u00e1k","html":"[caption id=\"attachment_512\" align=\"alignleft\" width=\"300\"]\"Picasso:<\/a> Picasso: A m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje, 1969[\/caption]\r\n

\u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9, 1969-ben, Pablo Picasso festett egy k\u00e9pet A fest\u0151 \u00e9s modellje c\u00edmmel, amelyen a fest\u0151 szimbiotikusan olvad a modellj\u00e9be vagy ford\u00edtva, utalva arra, hogy a szerephat\u00e1rok nem \u00e9lesek, a modell egyenrang\u00fa az alkot\u00f3val. A m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai szakirodalom csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb \u00edrta le a di\u00e1dikus vagy kett\u0151s kreativit\u00e1s fogalm\u00e1t, amely szerint egy m\u0171alkot\u00e1st t\u00f6bben is l\u00e9trehozhatnak, m\u00e9g ha csak egyik\u00fck jegyzi is azt. A m\u00fazsa kezdett\u0151l r\u00e9sze az alkot\u00f3 folyamatnak, neki van a legt\u00f6bb es\u00e9lye, hogy viselked\u00e9s\u00e9vel, reflexi\u00f3ival befoly\u00e1solja a m\u0171 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/p>\r\n

Alkot\u00f3 t\u00e1rs<\/strong><\/p>\r\n

Ha a m\u00fazs\u00e1val val\u00f3 kapcsolat tart\u00f3ss\u00e1 v\u00e1lik, a m\u00fazsa alkot\u00f3 t\u00e1rss\u00e1 fejl\u0151dhet az id\u0151k folyam\u00e1n. Ez t\u00f6rt\u00e9nt William Blake \u00e9s feles\u00e9ge, Catherine Blake eset\u00e9ben. Blake hal\u00e1la ut\u00e1n a f\u00e9lbemaradt k\u00e9pek egy r\u00e9sz\u00e9t Catherine fejezte be. Egyes elemz\u0151k szerint e k\u00e9pek az \u00e9letm\u0171 legjobb darabjai.
\u00c9douard Manet k\u00e9t legh\u00edresebb festm\u00e9nye, a Reggeli a szabadban (1863) \u00e9s az Olympia (1863) keletkez\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben a fest\u0151 Victorine Meurent-nel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e1llt. A fiatal l\u00e1nnyal Manet az utc\u00e1n futott \u00f6ssze, v\u00e9letlen\u00fcl. Victorine b\u00e1tor\u00edthatta Manet-t aktk\u00e9sz\u00edt\u00e9sre, amelyhez k\u00e9szs\u00e9ggel, de a kor szok\u00e1sait\u00f3l felt\u0171n\u0151en elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don aj\u00e1nlotta fel meztelen test\u00e9t.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_516\" align=\"alignright\" width=\"193\"]\"Amedeo<\/a> Amedeo Modigliani: Beatrice Hastings, 1916[\/caption]\r\n

Hasonl\u00f3 j\u00e1tsz\u00f3dhatott le Modigliani \u00e9s a szabados \u00e9let\u0171 angol k\u00f6lt\u0151n\u0151, Beatrice Hastings, illetve August Rodin \u00e9s Camille Claudel k\u00f6z\u00f6tt. Hastings nemcsak felszabad\u00edtotta a fest\u0151 szexu\u00e1lis g\u00e1tl\u00e1sait, hanem meztelen test\u00e9t felk\u00edn\u00e1lva elind\u00edtotta Modiglianit az aktfest\u00e9s rendk\u00edv\u00fcl gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 \u00fatj\u00e1n. Claudel hat\u00e1s\u00e1ra a kor\u00e1bban papnak k\u00e9sz\u00fcl\u0151, szexu\u00e1lisan visszafogott Rodinb\u0151l elemi er\u0151vel t\u00f6rt fel a szexualit\u00e1s, amely nemcsak alkot\u00e1saiban, hanem szexu\u00e1lis \u00e9tv\u00e1gy\u00e1nak telhetetlens\u00e9g\u00e9ben is megmutatkozott.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_517\" align=\"alignleft\" width=\"300\"]\"Edouard<\/a> Edouard Manet: Olympia, 1863[\/caption]\r\n

A m\u00fazsa szem\u00e9lyes hat\u00e1sa hozz\u00e1j\u00e1rulhat a m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal emel\u00e9s\u00e9hez, esetleg \u00faj m\u0171v\u00e9szi st\u00edlus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Ut\u00f3bbira j\u00f3 p\u00e9lda az impresszionizmus hat\u00e1sa alatt \u00e1ll\u00f3 Francis Picabia, akinek m\u00fazs\u00e1ja, k\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9ge, Gabrielle Buffet, ir\u00e1ny\u00edtotta a fest\u0151 figyelm\u00e9t a kubizmus fel\u00e9.<\/p>\r\n

Rivaliz\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\r\n

Amikor k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz j\u00f6n \u00f6ssze a mag\u00e1n\u00e9letben, \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen t\u00e1mogatj\u00e1k egym\u00e1s m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seit. Ez t\u00f6rt\u00e9nt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Frida Kahlo \u00e9s Diego Rivera, Dorothea Tanning \u00e9s Max Ernst, Sonia \u00e9s Robert Delaunay, valamint Sophie Taeuber-Arp \u00e9s Hans Arp eset\u00e9ben. Az amerikai Edward \u00e9s Josephine Hopper fest\u0151k ellenp\u00e9ld\u00e1ja ennek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si modellnek. 1924-t\u0151l, h\u00e1zass\u00e1guk \u00e9v\u00e9t\u0151l, Hopper m\u0171v\u00e9szi karrierje sz\u00e1rnyakat kapott, m\u00edg Josephine m\u0171v\u00e9szete h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Ennek ok\u00e1t neh\u00e9z megmagyar\u00e1zni, hiszen gyermek\u00fck sem sz\u00fcletett, \u00e9s \u00f6r\u00f6kbe sem fogadtak gyermeket. Josephine rokonszenvezett a feminista mozgalommal, \u00e9s tudatosan alak\u00edtott ki a hagyom\u00e1nyos n\u0151i szerept\u0151l elt\u00e9r\u0151 \u00e9letform\u00e1t; nem f\u0151z\u00f6tt, nem vezetett h\u00e1ztart\u00e1st.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_339\" align=\"alignright\" width=\"300\"]\"Edward<\/a> Edward Hopper: L\u00e1nyk\u00e1k-show, 1941.[\/caption]\r\n

Hallgat\u00f3lagos egyezs\u00e9g j\u00f6hetett l\u00e9tre k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, amelynek l\u00e9nyege az volt, hogy Josephine lesz f\u00e9rje kiz\u00e1r\u00f3lagos modellje \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egyed\u00fcli menedzsere, cser\u00e9ben a fest\u00e9szetet hobby-szer\u0171en \u0171zheti csak. Ezt a meg\u00e1llapod\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Hopper kezdem\u00e9nyezte. Erre enged k\u00f6vetkeztetni Josephine napl\u00f3j\u00e1nak egy r\u00e9szlete, amelyben az asszony panaszkodik, hogy f\u00e9rje nem t\u00e1mogatja a munk\u00e1j\u00e1t. \u201eNem j\u00f3 dolog, ha egy feles\u00e9g fest?\u201d - tette fel egyszer f\u00e9rj\u00e9nek a k\u00e9rd\u00e9st. Mire Hopper lakonikusan \u00e9s megvet\u0151en v\u00e1laszolt: \u201eB\u0171zlik\u201d. Tal\u00e1n ezzel f\u00fcgg \u00f6ssze, hogy az interneten eredm\u00e9nytelen\u00fcl kereshetj\u00fck Josephine h\u00e1trahagyott festm\u00e9nyeit.<\/p>\r\n

Ugr\u00f3deszka<\/strong><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_115\" align=\"alignleft\" width=\"244\"]\"Pierre-August<\/a> Pierre-August Renoir: Haj\u00e1t fon\u00f3 n\u0151 (Suzanne Valadon), 1885.[\/caption]\r\n

A m\u00fazsaszerep ugr\u00f3deszka lehet a fest\u00e9szeti karrier szempontj\u00e1b\u00f3l. Ennek leghitelesebb p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t Suzanne Valadon francia fest\u0151n\u0151 szolg\u00e1ltatta. R\u00f6vid ideig ap\u00e1c\u00e1kn\u00e1l tanult, majd tizenegy \u00e9ves kor\u00e1ban varrod\u00e1ban dolgozott. Emellett gyermekeket s\u00e9t\u00e1ltatott a Tuileri\u00e1k kertj\u00e9ben, pinc\u00e9rn\u0151 volt egy forgalmas vend\u00e9gl\u0151ben, z\u00f6lds\u00e9ges kofa a v\u00e1s\u00e1rcsarnokban. Tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban trap\u00e9zmutatv\u00e1nyosk\u00e9nt dolgozott, de gyakorl\u00e1s k\u00f6zben leesett a porondra. Ett\u0151l kezdve a rajz \u00e9s a fest\u00e9s megsz\u00e1llottja lett. Aff\u00e9le \u0151sgraffitisk\u00e9nt falakra, j\u00e1rd\u00e1kra, b\u00e1rmilyen \u00fcres fel\u00fcletre rajzolt. \u00c9s vonz\u00f3dott a fest\u0151k ir\u00e1nt, kereste a t\u00e1rsas\u00e1gukat, sz\u00edvta a m\u0171termek fest\u00e9killat\u00e1t. Nem volt neh\u00e9z dolga, j\u00f3 alak\u00fa, sz\u00e9p l\u00e1nny\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. Az els\u0151 fest\u0151, akinek modellk\u00e9nt az \u00fatj\u00e1ba akadt, Puvis de Chavannes volt. Az \u00f6reged\u0151 f\u00e9rfi szeret\u0151je lett, mik\u00f6zben t\u00f6bb f\u00e9rfival is viszonyt folytatott. Amikor 1883-ban fia, a kis Maurice megsz\u00fcletett (k\u00e9s\u0151bb Utrillok\u00e9nt neves fest\u0151 v\u00e1lt bel\u0151le), senki nem tudta, tal\u00e1n Suzanne sem, ki az apja. K\u00e9s\u0151bb Toulouse-Lautrecnek \u00e9s Renoirnak \u00fclt modellt. Lautrec \u00e9s Degas sokat seg\u00edtett neki rajk\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s fest\u0151i k\u00e9pess\u00e9gei kibontakoz\u00e1s\u00e1ban. Olyan hat\u00e1ssal volt a f\u00e9rfiakra, hogy amikor Erik Satie zeneszerz\u0151 (1866-1925) 1893-ban egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt vele egy \u00e9jszak\u00e1t, m\u00e1snap megk\u00e9rte a kez\u00e9t. A szerelmes komponista hossz\u00fa \u00e9rtekez\u00e9seket \u00edrt az \u0151 kis \u201eBiqui\u201d-j\u00e9r\u0151l, \u201el\u00e9ny\u00e9nek eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 szem\u00e9r\u0151l, finom kez\u00e9r\u0151l \u00e9s pici l\u00e1bair\u00f3l\u201d. Annyira esz\u00e9t vette a n\u0151, hogy meg\u00edrta a \u201eDanses Gothiques\u201d c\u00edm\u0171 zenedarabot, egyfajta im\u00e1ds\u00e1gk\u00e9nt lelki egyens\u00falya visszaszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Suzanne megfestette Satie portr\u00e9j\u00e1t, majd elt\u0171nt Satie \u00e9let\u00e9b\u0151l is. Ett\u0151l kezdve m\u00e1r nem volt senki m\u00fazs\u00e1ja, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171, saj\u00e1t \u00fatj\u00e1t j\u00e1r\u00f3 fest\u0151 lett.
A m\u00fazs\u00e1k l\u00e1tens vagy manifeszt m\u0171v\u00e9szi amb\u00edci\u00f3ikat, kreat\u00edv k\u00e9sztet\u00e9seiket el\u00e9g\u00edtik ki a m\u00fazsaszereppel. Vannak, akik megel\u00e9gszenek ezzel, de vannak, akik kit\u00f6rnek az al\u00e1rendelt m\u00fazsa-poz\u00edci\u00f3b\u00f3l, \u00e9s maguk veszik kez\u00fckbe m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seik ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t; megval\u00f3s\u00edtva \u00f6nmagukat.<\/p>\r\n

Aj\u00e1nlott irodalom<\/strong>:<\/p>\r\n

Gerevich J\u00f3zsef: Szem\u00e9lyes mot\u00edvum a m\u0171v\u00e9szetben. Psychiatria Hungarica 30, 2015, 114-130.<\/p>","type":"rich"}