{"version":"1.0","provider_name":"FEST\u0150I TAL\u00c1LKOZ\u00c1SOK","provider_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu","author_name":"dr.Gerevich J\u00f3zsef","author_url":"https:\/\/piktor.cafeblog.hu\/author\/dr-gerevich-jozsef\/","title":"M\u0171v\u00e9szt\u00edpusok","html":"

\"m\u0171v\u00e9szt\u00edpusok\"<\/a>R\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3kat nemcsak pszichol\u00f3giai, de filoz\u00f3fiai, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l is, vajon az alkot\u00f3 emberek \u2013 ak\u00e1r m\u00e1s korban, vagy a vil\u00e1g m\u00e1s pontj\u00e1n sz\u00fcletve \u2013 rendelkeznek-e olyan k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1gokkal, amelyek alapj\u00e1n t\u00edpusba rendezhet\u0151k, azaz besz\u00e9lhet\u00fcnk-e m\u0171v\u00e9szt\u00edpusokr\u00f3l. <\/strong><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s irodalomt\u00f6rt\u00e9netben legink\u00e1bb k\u00e9t egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes m\u0171v\u00e9szt\u00edpus ismeretes, a \u201em\u00edves\u201d \u00e9s a \u201emegsz\u00e1llott\u201d. El\u0151bbire a mesterember t\u00f6k\u00e9letes technikai tud\u00e1sa, ut\u00f3bbira a csapong\u00f3 fant\u00e1zia, a szabadj\u00e1ra engedett \u00e9s szenved\u00e9ly \u00e1ltal vez\u00e9relt alkot\u00e1si m\u00f3d jellemz\u0151. E k\u00e9t t\u00edpust a tizenkilencedik sz\u00e1zad elej\u00e9n Friedrich von Schlegel nevezte el \u201eklasszikusnak\u201d \u00e9s \u201eromantikusnak\u201d. Ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk Paul C\u00e9zanne fegyelmezett fest\u00e9szet\u00e9t Francisco Goya l\u00e1tom\u00e1sos grafik\u00e1ival, vagy Jacques-Louis David szigor\u00fa kompoz\u00edci\u00f3it Eug\u00e9ne Delacroix \u00e9rzelmekt\u0151l t\u00falcsordult k\u00e9peivel, m\u00e1ig \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171 tipol\u00f3gia bontakozik ki a szem\u00fcnk el\u0151tt. A klasszikus m\u0171v\u00e9szt a form\u00e1k ir\u00e1nti al\u00e1zat, a korst\u00edlus \u00edratlan szab\u00e1lyai szerint val\u00f3 alkot\u00e1s, a visszafogotts\u00e1g, letisztults\u00e1g jellemzi. A romantikus m\u0171v\u00e9sz ezzel szemben szabadon kit\u00e1rja m\u0171vein kereszt\u00fcl szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t a vil\u00e1g el\u0151tt. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s (mim\u00e9zis) helyett az expresszivit\u00e1st (a kifejez\u00e9s mik\u00e9ntj\u00e9t) helyezi el\u0151t\u00e9rbe.
E tipol\u00f3gia \u00e9led \u00fajj\u00e1 Friedrich Nietzsche feloszt\u00e1s\u00e1ban, amelyet A trag\u00e9dia eredete vagy g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g \u00e9s pesszimizmus c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben fejtett ki 1872-ben. Nietzsche szerint k\u00e9tf\u00e9le m\u0171v\u00e9sz van: az apoll\u00f3i \u00e9s a dion\u00fcszoszi. Apoll\u00f3 a m\u00e9rn\u00f6ki m\u0171v\u00e9sz (\u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s zen\u00e9sz), Dion\u00fcszosz a m\u00e1moros, \u00e1lmodoz\u00f3, az ekszt\u00e1zisban alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9sz. A francia filoz\u00f3fus, Th\u00e9odule Ribot, Nietzsche nyom\u00e1n, illetve saj\u00e1t megfigyel\u00e9sei alapj\u00e1n \u00edrta le a plasztikus \u00e9s diffluens m\u0171v\u00e9szt\u00edpust 1900-ban. A plasztikus m\u0171v\u00e9sz az \u00e9rz\u00e9ki vil\u00e1got, a diffluens a szimbolikus, m\u00e1sodlagos, elvont vil\u00e1got jelen\u00edti meg.
Angli\u00e1ban pszichotikus betegeken v\u00e9gzett klinikai megfigyel\u00e9sek vezett\u00e9k Reitmant arra, hogy 1950-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesse a \u201ereprezent\u00e1ci\u00f3s\u201d (akt\u00edv, \u00e9leter\u0151s, romantikus), illetve \u201eornament\u00e1lis\u201d (passz\u00edv, misztikus) m\u0171v\u00e9szt egym\u00e1st\u00f3l. A reprezent\u00e1ci\u00f3s m\u0171v\u00e9sz forma- \u00e9s alak\u00e9rz\u00e9keny, a mesters\u00e9g eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1z\u00e1nak birtok\u00e1ban van, az ornament\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz viszont \u201e\u00e9lettelen\u00edti\u201d m\u0171veit, melyeken \u00edgy s\u00e9m\u00e1k jelennek meg. Reitman arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a pszichi\u00e1triai betegg\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban a reprezent\u00e1ci\u00f3s t\u00edpus ornament\u00e1lis t\u00edpusba csap \u00e1t. E jelens\u00e9g magyar\u00e1zata az lehet, hogy a pszichi\u00e1triai betegek egy r\u00e9sze fokozatosan elt\u00e1volodik a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let konkr\u00e9t-eleven val\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l, \u00e9s elvont vil\u00e1got alak\u00edt ki a maga sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

Produkci\u00f3k nyom\u00e1ban<\/strong><\/p>\r\n

Saj\u00e1t t\u00edpustanomban, melyet a Pszichi\u00e1triai Klinika m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1s oszt\u00e1ly\u00e1n, a Kulich Gyula t\u00e9ri Nappali Szanat\u00f3riumban dolgoztam ki 1977-1981 k\u00f6z\u00f6tt, abb\u00f3l indultam ki, hogy vannak olyan m\u0171v\u00e9szek, akik a k\u00e9sz, befejezett alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s helyett sokkal jobban \u00e9rzik magukat mag\u00e1ban az alkot\u00f3i folyamatban. Sz\u00e1mukra a megfoghat\u00f3 m\u0171 sokkal kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9k, mint az a folyamat, amely elvezet (vagy nem vezet el) a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez. Ezt a t\u00edpust neveztem el folyamatcentrikus m\u0171v\u00e9sznek, szemben azokkal az alkot\u00f3kkal, akik minden idegsz\u00e1lukkal a k\u00e9sz m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n f\u00e1radoznak. \u0150k a produktum- vagy alkot\u00e1scentrikus m\u0171v\u00e9szek. El\u0151bbire a magyar El Kazovszkij, ut\u00f3bbira Pablo Picasso hozhat\u00f3 fel p\u00e9ld\u00e1nak. A folyamatcentrikus m\u0171v\u00e9szek kev\u00e9sb\u00e9 t\u00f6rekszenek hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett sikerre, \u00e9let\u00fck \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00fck nem v\u00e1lik \u00e9lesen k\u00fcl\u00f6n, m\u0171v\u00e9sz-im\u00e1zst sem \u00e9p\u00edtenek. A produktumcentrikus m\u0171v\u00e9szek viszont gyors pozit\u00edv visszajelz\u00e9sre, h\u00edrn\u00e9vre \u00e9s halhatatlans\u00e1gra v\u00e1gynak.<\/p>\r\n

\u00dajabban mind ink\u00e1bb egy olyan fajta m\u0171v\u00e9sztipol\u00f3gia \u00e9rdekel, melynek alapj\u00e1t a m\u0171v\u00e9szi \u00f6nkifejez\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke k\u00e9pezi. Ha e kateg\u00f3ria szerint tekintek az alkot\u00f3kra, akkor ismer\u00fcnk rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szeket, akik szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcket, \u00e9let\u00fcket elrejtik a vil\u00e1g el\u0151l. Ilyen m\u0171v\u00e9sz volt Gustave Flaubert, Vaszilij Kandinszkij vagy Marcel Duchamp. \u00c9s ilyenn\u00e9 v\u00e1lt Vladimir Nabokov \u00e9s Stendhal, miut\u00e1n meg\u00edrt\u00e1k \u00f6n\u00e9letrajzukat, vagy \u00f6n\u00e9letrajzi ihletetts\u00e9g\u0171 reg\u00e9nyeiket, Nabokov a M\u00e1senyk\u00e1t, Stendhal pedig a Henry Brulard \u00e9let\u00e9t. A m\u00e1sik t\u00edpus a rejtjeles m\u0171v\u00e9sz, aki mag\u00e1t festi, \u00edrja meg m\u0171veiben, de ennek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez k\u00f3drendszerre van sz\u00fcks\u00e9g. Tipikus p\u00e9lda erre Van Gogh \u00fcres sz\u00e9ke, amely l\u00e1tsz\u00f3lag b\u00e9k\u00e9s csend\u00e9let, de k\u00f3djait megfejtve, Paul Gauguinhez f\u0171z\u0151d\u00f6tt, viharos, dr\u00e1mai bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t s\u0171r\u00edti mag\u00e1ba. V\u00e9g\u00fcl ide tartozik az \u00f6nkifejez\u0151 m\u0171v\u00e9sz is, aki k\u00f6zvetlen\u00fcl fejezi ki \u00e9rz\u00e9seit, \u00e9lm\u00e9nyeit a m\u0171ben. Edvard Munch Sikoly c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n a fest\u0151 p\u00e1nikroham\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rz\u00e9sei jelennek meg. Frida Kahlo T\u00f6r\u00f6tt gerincoszlop c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n a fest\u0151n\u0151 kozmikus f\u00e1jdalmainak vizu\u00e1lis kivet\u00fcl\u00e9s\u00e9t l\u00e1tjuk. Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, mit\u0151l f\u00fcgg, hogy egy m\u0171v\u00e9sz melyik t\u00edpus krit\u00e9riumai szerint alak\u00edtja ki viszony\u00e1t m\u0171v\u00e9hez. \u00a0A m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamata sor\u00e1n szerzett tapasztalatok, a szem\u00e9lyis\u00e9g jellemz\u0151i, illetve a pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1k jellege alak\u00edtja ki a m\u0171v\u00e9sz t\u00edpus\u00e1t.\u00a0<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szek tipol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se hozz\u00e1seg\u00edtheti a m\u0171\u00e9lvez\u0151t ahhoz, hogy rendszerezze a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa sor\u00e1n szerzett tapasztalatait, fogalmi kapaszkod\u00f3t adjon azok feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s k\u00f6zelebb jusson egy-egy alkot\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 befogad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Irodalom<\/strong><\/p>\r\n

Gerevich J\u00f3zsef: A m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pia tipol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se, In: Gerevich J: L\u00e1ny a szekr\u00e9nyben. Osiris Kiad\u00f3, 2004.<\/p>\r\n

Gerevich J\u00f3zsef: Szem\u00e9lyes mot\u00edvum a m\u0171v\u00e9szetben. Psychiatria Hungarica 30; 2015, 114-130.
<\/p>","type":"rich"}